Átalányadózás szabályai

Az alábbi cikkben leírjuk az egyéni vállalkozók átalányadózás szabályait:

Az átalányadózás szabályai bizonyos szempontok alapján, például a jövedelem és az adókötelezettség kiszámításának szabályait, az adminisztrációs

kötelezettségeket figyelembe véve, előnyösebb lehet a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályainak alkalmazásához képest.

Ebben a tájékoztatóban az átalányadózás szabályait ismertetjük.

Ki választhatja az átalányadózást?

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhat átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói

bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.

Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység,akkor

választhat átalányadózást, ha

az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét.

Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azon egyéni vállalkozók esetében, akik 2022. augusztus 31-én a régi kata alanyai, és 2022. szeptember 1-től

az átalányadózást választják.

A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga. A kezdő egyéni vállalkozó a NAV-hoz történő

bejelentkezés során a

Webes Ügysegéden keresztül jelentheti be, hogy adókötelezettségeit az átalányadózás szabályai szerint kívánja teljesíteni.

Meddig alkalmazható az átalányadózás?

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele

– az éves minimálbér tízszeresét,

– a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét,

Figyelem! A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan

kell figyelembe venni!

A tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az átalányadózás következő adóévre történő megszüntetéséről az előző évre benyújtott

személyijövedelemadó-bevallásban nyilatkozhat.

Ez a nyilatkozat visszavonásig érvényes.

Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért

mulasztási bírságot állapított meg.

Ilyenkor az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja a határozat véglegessé válásának napja.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást –

a feltételek fennállása esetén is – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Hogy kell megállapítani a jövedelmet?

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó

kedvezményekkel nem lehet csökkenteni.

A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad (költségátalány)

levonásával állapítható meg.

A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele

az egyéni vállalkozónak.

Ez az általa kiállított bizonylat alapján állapítható meg.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költséghányadok:

Az egyéni vállalkozó tevékenységének 3 típusa van.

A vállalkozói bevételből levonható költséghányad

1. 40% – Ebbe tartoznak a legtöbben,ez a legáltalánosabb költséghányad kategória

2. 80% – Az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység,

vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység

(pl. mezőgazdasági,erdőgazdálkodási,bányászati és feldolgozóipari,termék előállítás,építőipari

kivitelezés,erdészeti szolgáltatás,zöldterület kezelés,halászati szolgáltatás,feldolgozóipari

szolgáltatás,építőipari szolgáltatások,fényképészet,személygépjármű-vezető képzés,ipari

gép-berendezés,eszköz-javítása,gépjármű javítás,használtcikk javítás,épületgépészeti berendezések

javítása,taxis személyszállítás,közúti árúszállítás,számítógép,kommunikációs eszköz javítása,

textil,szörme mosása,tisztitása,fodrászat,szépségápolás,hobbiállat-gondozás,

3. 90% – Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad alkalmazására

lett jogosult, akkor a változást megelőzően

keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja.

Adómentes adóalap:

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét

meg nem haladó része.

Az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része az összevont adóalapba tartozik.

Az átalányadózás időszaka alatt elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is, továbbá

az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20%-át is elszámoltnak kell tekinteni.

Adóelőleg:

Adóelőleg-fizetés, adófizetés, személyijövedelemadó-bevallás

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben

nem haladja meg az éves minimálbér felét.

Ha az adóelőleg-alap meghaladja a mentesített összeget, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből –

a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő

anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet.

A személyijövedelemadó-bevallásában negyedéves bontásban kell szerepeltetni a megfizetett adóelőleget.

Adóbevallás határideje:

A személyijövedelemadó-bevallási határidő az adóévet követő év május 20-a. A NAV a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján az

egyéni vállalkozóknak is elkészíti az adóbevallási tervezetet,

melyet az egyéni vállalkozónak ki kell egészítenie a vállalkozói jövedelmének és az azzal összefüggő adókötelezettségeinek megállapításához

szükséges adatokkal.

Kivétel, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezzel összefüggésben bevallási

kötelezettség nem terheli.

Aki a tevékenységét megszünteti, annak is az éves adóbevallás benyújtásakor kell számot adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről.

Nyilvántartás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfalevonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet

(a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).

Ha az átalányadózásra jogosultság az adóévben bármely ok miatt megszűnik, a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést,

valamint a szükséges

részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a

nyilvántartásba egy összegben be kell jegyezni,

mert az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a

vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó

utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Járulék-, és szociális hozzájárulási adó

A járulék- és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség megállapítása során első lépésként meg kell határozni az átalányadózó

egyéni vállalkozó társadalombiztosítási

szempontból releváns „státuszát”, melynek megfelelően az egyéni vállalkozó tevékenységét végezheti:

1 – főfoglalkozásúként

2 – heti 36 órás munkaviszony / nappali tagozatos tanulmányok folytatása mellett, vagy

3 – nyugdíjasként

Emellett figyelemmel kell lenni a járulékalap meghatározása során az átalányban megállapított jövedelem adómentes összegére is.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a 18,5 % társadalombiztosítási járulékot (a továbbiakban: tb-járulékot) az átalányban

megállapított szja-köteles jövedelem után fizeti meg,de havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum után.

A 13% szociális hozzájárulási adót pedig az átalányban megállapított szja-köteles jövedelem után kell megfizetnie, de havonta legalább

a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után.

Egyéni vállalkozó esetében a minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, ha pedig az egyéni vállalkozó

személyesen végzett főtevékenysége

legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

Amíg tehát az egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az adómentes jövedelemrész

összegét, addig a tb-járulékot havonta

a minimálbér/garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adót pedig havonta a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után

kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy

nem mentesül a járulék- és szociális hozzájárulási adó-fizetés alól abban a hónapban sem, amikor kizárólag adómentes átalányban

megállapított jövedelmet szerzett.

Ez alól kivétel az az eset, ha az egyéni vállalkozó a hónap egészében úgynevezett kieső idővel rendelkezik (például egész hónapban

táppénzben, gyesben, gyedben részesül).

Ebben az esetben ugyanis nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie a minimum járulék- és szociálishozzájárulási-adóalap után,

mivel a tárgyhónapban megszerzett jövedelme adómentes.

Ha viszont az átalányban megállapított jövedelme meghaladja a mentes összeget, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyhavi jövedelem eléri-e

a tb-járulék szempontjából

a minimálbért/ garantált bérminimumot, szociális hozzájárulási adó szempontjából pedig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-át.

Ha meghaladja, akkor a tb-járulék és

a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen megszerzett átalányban megállapított jövedelem.

Heti 36 órás munkaviszony vagy tanulmányok folytatása mellett tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységét heti 36 órás munkaviszony, illetve tanulmányok folytatása mellett végzi, akkor

a 18,5% tb-járulék és a 13% szociális hozzájárulási

adó alapja a tárgyhónapban ténylegesen megszerzett szja-köteles, átalányban megállapított jövedelem.

Amíg tehát az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg a mentességi határt, nem kell

tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Ha az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme meghaladja az adómentes jövedelemrészt, akkor a tb-járulékot és a

szociális hozzájárulási adót a tárgyhónapban

megszerzett átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg, szintén a tárgyhót követő hónap 12-éig.

Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó

A nyugdíjasnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet sem tb-járulékot, sem szociális hozzájárulási adót.

Átalányadó könyvelés a Full Active Bt. könyvelőirodában.